Frissítés

2012.01.22. 17:07 Flex Mongrel (gondnok)

Oldalra vetem magam, úgy mégsem fáj annyira a sejhajom. - Va úgy hogy az ember elindul... - milyen elképesztően törékeny. Furcsa fickó. Szépen ívelt ajkak, hosszú szempillák, karcsú derék, és valami különös puhaság minden mozdulatában. - Mondd... lehet hogy hülye kérdés, de nem tanultál véletlenül balettozni? Az egyik unokatestvérem egy orosz társulatban ugrál és nagyon sikeres, szóval nehogy azt hidd hogy szekírozásból érdeklődöm.  Vicces, de simán el tudnám képzelni a színpadon, mint fekete hattyú. Még akkor is ha az női szerep. Valahogy jól állna neki. A könyveket vizsgálja, én meg őt. Vajon lesz egyenruhája lakájként? Monoklija? Vagy az csak az uraknak volt? - Egyébként hogy lettél lakáj? A balettot félretéve sem tűnsz olyan típusnak aki a reggeli teát szolgálja fel és felöltözteti a gazdályát, miközben ismerteti a napi programját.

2012.01.22. 15:55 Siron Loch

- Nem számít, magunk között vagyunk, nem igaz? - kérdezem, miközben igyekszem nem stírölni a derekát, ahol felcsúszott a pólója, amikor levetette magát. Hogy eltereljem kicsit a figyelmemet, a szoba gazdag könyv és növényvilágát veszem szeműgyre. Nem igazán értek a zöldségekhez, ahol eddig éltem, nem volt belőlük túl sok. Az viszont biztos, hogy ezek itt gyönyörűek voltak, és jól gondozottak. Látszott a harsányzöld, húsos levelekből, a vaskos indákból és kacsokból, meg a hatalmas virágokból és még ki nem fakadt bimbókból. Ahogyan az is látszott, hogy erre a helyre nagyon sokat költhettek! Nem lehetett egyszerű összehangolni a növényeknek szükséges páratartalmat a könyvek eltarthatóságával, de az üveges szekrények biztosan légmentesen zárnak. Igazán széles tárháza volt itt a könyveknek, a legkülönfélébb témákban, gondosan csoportosítva. Világirodalom, költészet, nyelvek, vallás, filozófia, temészettudományok... Kicsit furcsa volt, de tetszett, hogy észrevettem a most divatos vámpírregényeket is az egyik polcon. De volt itt kötet vérfarkasokról, sárkányokról, koboldokról, sellőkről - csuklottam kettőt, amivel megpróbáltam elfojtani a kuncogást. A várúrnak igen széles az érdeklődési köre. - Nem azt mondtad, hogy a kertbe megyünk? - fordulok vissza Flexhez.

2012.01.21. 20:17 Flex Mongrel (gondnok)

A kertig nem jutok el, csupán az üvegházig visznek a lábaim. Levágom a söröm egy asztalra és végigterülök a kanapén. A lábam pont a levgőben lifeg, franc piszkolja össze a natúrszín vackot, hogy majd sikálhassam. Ebben a szent pillanatban az sem izgat, hogy lüktet a fenekemen a lenyomat. Egyre inkább affelé hajlok hogy valami szivecske, de hogy mi lehet beleírva... sehol nincs itt egy rühadt tükör, közel s távol. - Csajok? - valami ilyesmiről kérdezett a lakáj mikor kiléptünk. - Még csak Lufuval, a hullával, és a lorddal találkoztam. Na és persze veled. Bocs a farkas duma miatt. Még nem szoktam hozzá a helyhez. Majd mullik rólam. Ennyire nem vagyok paraszt esküszöm.

2012.01.15. 21:13 a Lord

A Kastélyban meglehetősen furcsán értelmezik az "üvegház" kifejezést. Nem a szokványos, hógömbbe zárt dzsungelről van ez esetben szó, mint inkább egy kellemes hőmérsékletű és páratartalmú, tenyérnyi, nah jó, kéttenyérnyi természetről! A különféle növények keretében kényelmes fotelok, mit ad úristen, könyvespolcok bújnak meg, kialakítva így egy egyedi, szokatlan társalgót, ahová bárki szivesen ül be hosszabb, rövidebb időre relaxálni kicsit. Remélhetőleg az emberevő fajták csak odakinn a kertben tenyésznek! A kis híján a földig érő hatalmas ablakok pedig a nap minden szakában fénybe vonják a helységet, tehát a vár urát maximum éjszakánkánt látni errefelé... Kilépve az udvarra, gondosan nyírt sövény keretezi és tereli irányba az ösvényt. Fölé rózsalugas borul, amit naponta ellenőriz a kerttel megbízott személy, hogy az arra andalgók nyakába ne lóghasson be időnként néhány bungee jumping-függő pók. Ha sikeresen a végére értünk anélkül, hogy bárki és bármi netán megkóstolt, rosszabb esetben elfogyasztott volna, akkor a park egyik kiemelkedő részére érkezünk, a Kastély tavához. Hangulatos hely, aprócska szigettel, rajta oszlopos pihenő, szentély a természetnek, barátságos híd, és rengeteg zöld. A tó vize elég mély az úszáshoz, de itt ismételten meg kell jegyeznem, nem mindig tudni, hogy miben ki lakozik, szóval csak saját felelősségre!

[84-65] [64-45] [44-25] [24-5] [4-1]