Muszáj volt oldalként létrehoznom LordDracult, mert a Face(om) hogy, hogy nem, de kiszúrta magának és mint nem valós nevet, törölte, vele az összes mentett linkemet, képeket, emlékeket, ismerősöket... Okulva ebből, ebben a formában már nekik - és bárki másnak is - megfelelő lesz, és nem törlik a fél életem néhány kattintással, a megkérdezésem és/vagy értesítésem nélkül. Persze sajnálom a régit és szomorú vagyok, de egyben egy új kezdet is ez, talán pont időszerű volt ^^ Tehát jelöljetek újra kérlek, és segítsetek újra összeszedni az ismerőseimet, köszönöm ^^
A múlt hetem kissé (nagyon) húzós volt. Én feleltem a munkaterületért, ahol dolgozom, a főnökünk pedig szabin volt. Kikapcsolt pontok, szarakodó érzékelő, emberhiány... volt minden, ráadásul pénteken vizsgáztam emelőgépből is. Aztán úgy volt, hogy szombaton is melózunk...
Végül mindenki túlélte a hetet, és elmaradt a szombat, így be tudtam menni délután haverokkal kicsit inni ezt-azt, aztán vasárnap kaptam sütit és lufi virágot :D (cseles ötlet volt, mivel mondtam egyszer, hogy nem szeretem a vágottat, az élőre meg nincs időm ^^). Normál esetben már tegnap este melóznom kellett volna, de az ünnep miatt csak ma kell összeszednem magam. Viszont jó, hogy eszembe juttatták, hogy csütörtökről áttették hétfőre a megbeszéléseket, így korábban kell ottlenni.
Ami jó hír még, hogy volt érkezésem rendesen nekifogni a MorsFatum dolgainak, így az oldal lassan életképessé válik majd, az általános fórum már üzemel, van Facebook oldalunk, halad a magyarítás, és a héten lehet, hogy lesz még valamiféle kinézetünk is ^^
Ritkán vagyok beteg, ált röhögve legyűröm, bármilyen bacit köpködnek épp rám az aktuálisan halódók. Egyetlen igazán komoly ellenségem van - a tűző Napon kívül, amitől bekómázom és begyullad a szemem - a szél.
Olyan frankó arcüreg meg nyirokcsomó gyulladásokat tudok tőle összeszedni, hogy aztán napokig vakarhatom le a falat, mert szó szerint köpni-nyelni nem tudok, olyan mintha a fogsorom ki akarna mászni a számból, folyik a könnyem, mert nyomja a könnyzacskóimat. Valamelyik reggel sikerült még a kontaklencsét is feltornázni az agyamba, mert a láztól (hiába könnyezem, ez nem "egészséges" könny) annyira kiszáradt a szemem, hogy olyan érzés volt mintha telibe kaptam volna arccal egy marék homokot. Emiatt folyton dörzsölgettem a szemem, a lencse meg egyszer csak felcsúszott... alig bírtam kioperálni a szemhéjam mögül, ráadásul kis híján el is törtem, mert félbehajlott.
Ahol lakom, még hétköznap sincs nagyon élet, hétvégén miért is lenne gyógyszertár nyitva? Így beszedtem mindent, amit itthon találtam, természetesen csak az nem volt készleten, ami kellett volna.
Most meg fetrengek az éjszaka közepén, mert nem birok aludni, pedig fél négykor kelnem kell, mivel délelőttös vagyok. Utálok hajnalban kelni. Szerintem esik odakinn. Vagy pattog a fülem.
amikor Detre végre hazaért Szegedről különösen jól sikerült frizura rendbehozott körmök, amiket már nem kell szégyelnem (nem, nem bányában dolgozom!) van net a TV-men összegészében végre sikerült korszerűsíteni itthon a hálózatot az első "hivatalos" ANW-s hetem végre - egy év után - eljutottam oktatásra és emelőgépkezelő (is) leszek ^^ Cinderella Tűzpróba (és megkaptam könyben is) óriáspizza Detre első dob-foglalkozása okostelefon munkatársamnak sikeres új telefon rendelés hogy amikor balhé volt, ezúttal nemhogy nem voltam benne, de még ott se *.* vezetéknélküli hangszóró Township Zoo virágmagok (nemenyimé, én csak a rendelést intéztem, de örülök, h a része lettem) hogy nem áztam meg elért buszok Messenger Ferrari makettek egy hétig rendesen (nem munkaruha!) felöltözni PS
Fogalmam sincs, hol kéne felvennem a fonalat, nem is erölködöm hát rajta. Ez volt ugyanis az utóbbi hónapok legnagyobb tanulsága számomra.
"Jó az, ha mindet ahogy van
Úgy el tudsz fogadni
A baj mindig múló állapot
Nem kell folyton keresni
Ha fejjel vagy a homokban
Nem látod, milyen szép ez a nap
Hogy milyen kék az ég"
Egy FTP hozzáféréssel vacakolok vagy egy hete, valamiért nem akar létrejönni a kapcsolat. Mondjuk időm sem volt sok.
Kedden kiderült, hogy felmond a munkatársam, már csak jövőhét szerdáig marad, utána go America. Megint egyedül leszek a részlegemen. Jóban voltunk, bár nem az a fajta, mindent megosztunk, örökbarátság módon, de mégis olyan érzés ez most, mintha meghalt volna. Eddig ott volt, beszélt, eljött kajáért, kávéztunk a szünetekben, aztán egyszer csak nem lesz ott. Soha többet. Ahogy a legtöbb ilyen kapcsolat, úgy ez is úgy fog végetérni, hogy néhány napig, hétig, hónapig még jelentkezik, aztán lassan eltemet minket a múlt.
Letisztáztam magamban érzéseket és nem lett jobb. Csak átcsoportosult. Kényszerpálya. Nem tudok másképp érezni emberekkel, dolgokkal, helyzetekkel kapcsolatban, akkor sem, ha nem logikus. Csak az idő maradt, jó szokás szerint.
Szombaton elvittem a gyereket játszóházba, egy órát tombolhatott odabenn, aztán mozi (Végre Otthon! 3D), ami jó volt, nem csúcsszuper, de egyszer nézhető. Odavolt benne a cicáért, de a filmes menühöz járó figurák között nem volt, így szereztünk hűtőmágnest, amin rajta van. Meg kapott Angry Birdsös lufit és zsebkendőket is. Fagyit cukorral, eperrel, rolnival. Miért büntessem én is, hamár az iskola amúgy sem tudja elviselni? Végtére is, semmi égbekiáltót nem tesz, ha mégis, persze nem dícsérem meg, de nem veszek részt abban sem, hogy tönkrevágjam a gyerekkorát. Oké, oké, nem esünk a paci túloldalára, de kellenek az élmények, a pozitív emlékeke, az együtt töltött idő. Jövőhéten lehet eljutunk minigolfozni, találtam pályát a környéken...
Megvolt a csoportfotózás melóhelyen, még nem láttam a képeket, de jól gondoltam, majd a júniusi családi naphoz kellenek, promotálni, hogy "minden szipi-szuper" a'la Lego Movie.
Átmentem, és majd háromnegyed év után végre sikerült pólót szerezni a méretemben, így lecseréltem a régieket. Egy rajtam volt az ötből, így azt "elfelejtettem" leadni, de sebaj, jól jön az ilyesmi, elég retkes tud lenni a munkaterületem, ezért is igényelhettem plusz két nadrágot. Kétszer tettem meg az utat amúgy is, mert direkt rákérdeztem, hogy egész nap vannak, erre kiderült, csak 5-től 7-ig cserélnek pólót, szóval másnap tettem még egy kiruccanást.
Viszont a váltónk meglehetősen normális volt egész héten. Nem tudjuk mire vélni a pálfordulást, szóval kivárunk. De tényleg furcsa, hogy mostanában majdnem mindig ott van, amikor váltani kell, és nem anyázik miatta folyton. Sőt! Hajlandó egyenesen kommunikálni, nem csak üzenget. Ráadásul kedden talán, de fogót adott a kezembe!! Eddig hozzá nem nyúlhattam, nehogy elrontsam -.-"
A jogsi elméleti részében pedig túljutottam az első részvizsgán. Úgy gondolom, kicsivel több időt kéne bele fektetnem, majd próbálok figyelni rá a továbbiakban. Szeretném záros határidőn belül letudni, meg haladni vele.
Bezony. Én húztam a legtovább, ugyanis éjszakás hetem van, így elég csak 8 után elindulnom majd, de a melót én sem úszom meg már mára!
Mondjuk ma jó voltam, a listám legnagyobb részével végeztem. Ruhabolt, posta (feladtam a csomagot!), gyógyszertár, kockák (szereztem tintapartont végre), aztán itthon nagyjából már összekészítettem mindent az induláshoz és még a hajmosás is belefért.
Alakulnak a dolgok a MoFa körül is. A kezdő lépéseket már megtettem, remélem hamarosan lesz mit kiírnom végre vele kapcsolatban, aminek értelme is akad :D
Igazából egy dolgot nem tudtam elintézni, kölöknek akartam pizsamát venni, mert lassan mindet kinövi. Aztán nem vettem, helyette próbáltam felkanalazni az állam (nah jó, Angry Birdös zoknikat vettem neki) a padlóról. Brutális árai vannak a gyerekpizsamáknak! A pizsiknek. Amit kinő kb egy év alatt és este flangál benne. Annyi lóvéból inkább nadrágot veszek neki kintre *sokk* Szóval más alternatívát kell találnom, mert ennyi pénzt én tényleg nem vagyok hajlandó költeni pizsamára!! Nah jó, még körülnézek, de elsőre sokkolt rendesen.
Még kéne egy részt lenyomnom ma a jogsiból azért. Hmm.
Túlestem végre az irataim rendezésén. Hivatalosan már januárban meg kellett volna tennem, de ráadásul az adóbevallás miatt még inkább összedúrtam. A papír meg csak gyűlt, gyűlt, gyűlt az asztalon.
Nekigyűrkőztem hát, kiszórtam a felét, a többit pedig belepréseltem a képen látható iratmappába, vagyezmiez? Ezzel pedig rendesbe el is telt a délelőttöm, szóval jahm, ideje volt, meg férfi munka.
Hosszú hetek állnak mögöttem, de remélem még hosszabb évek még előttem, mert sokmindent szeretnék még megvalósítani. Kicsit felszívtam magam, hogy haladni kell, csinálni, ha más nem azért, hogy haladjon. Ha pedig csinálom, az sokmindenről segít elterelni a figyelmet is, másfelöl újra és újra csak a köröket futnám.
Meghalt a cicám.
A gyereket ki akarják tenni a suliból.
Szeretem a munkám, de nem látok sok esélyt arra, hogy ezen a részlegen valaha is eljutok valahova.
Rájöttem (ismét) a nagy igazságra, mivel úgy sem lehetsz elég jó, bármit is teszel, ezért akár azt is teheted, amihez NEKED van kedved!
Találkoztam a bétámmal, és ez lehet végre tényleg elég lökést ad ahhoz, hogy megint írni kezdjek. Főleg, hogy picit felszakadt valami abból, ami blokkol, mert néhány soros verseket már sikerült felköhögnöm. [ezt] és [ezt]
Nekifogtam a jogsinak, jónéhány évvel "le vagyok maradva", de mindig volt a pénznek jobb helye, ahogyan most is, de nem akarom tovább halogatni, egészen sohanapjáig. Az elméleti részét online fogom megcsinálni, mert a 3 műszakkal nem fér össze a rendes órára járás, de a vizsga már rendes központi lesz, a gyakorlatot pedig az oktatóval kell letárgyalnom, egyeztetnem. Jelenleg a 6 modulból az 1. kb felét már megcsináltam. Ha végzek velük, kapok egy igazolást, amivel vizsgára bocsátható leszek. Akkor kell még egy elsősegély, meg az orvosi alkalmassági, mind jó pénz, majd elosztogatom szépen a hónapokra, elvileg október 15.-ig van magamszabta határidőm, plusz-minusz a vis maiorok.
A terveim között szerepel az is, hogy a MorsFatum végre méltó (saját) helyet kap, illetve kicsit nagyobb tervekben játszik majd fontos szerepet, de ezekből egyelőre nem kiabálnék el semmit, majd ahogy halad, úgyis pofázom még róla, meg is unjátok ^^
Sokminden kavarog, sok dolgot kéne helyretennem, a legtöbbjéről fogalmam sincs micsoda vagy mit kezdjek vele, de igyekszem. Csak, hogy haladjon.