Ismét szellemi sziporkákat szórok, szóval csak csínján a 'bővebben' gombbal XD

Istennek szent ajnalán anyám rázza a vállam...

Még a tegnap esténél jártam álmomban - így legalább erre foghatnám, ha éjszaka csorgott volna a nyálam alvás közben XD - amikor is A nevelethen hercegnő naplóját olvastam épp újra, mert a napokban a kezembe akadt, és nosztalgiáztam kicsit ^^ szóval, arról, ogy a főszereplő szereti szagolgatni Michael (a pasija) nyakát o.O és ezt számtalanszor meg is említi O.o nekem az ugrott be, hogy naaaaagyon szeretnék enni egy perecet *.*

Tehát elterveztem, hogy ma reggel perecet fogok reggelizni *.*

Aztán anyám nekiállt rázni, és felébredtem -.-

Tesóm egy kretén.

A barátnője meghívta a ballagására (melyik elmebeteg találta ki, hogy egy ballagást hónap végén kell rendezni???!!!). Simán kisurrant volna reggel, ha anya pont ma nem megy melózni, de így időben elcsípte.

Ez a gyökér elsunnyogta volna az ünneplőcuccot (ami ákárki bármit is állít, de kötelező! pár év múlva ő érezte volna magát a legszarabbul, amikor előkerülnek esetleg a közös fotó, ahol a barátnő csini, meg mindenki, ő meg tök hétköznapi cumóban feszít! szóval lehet, hogy azt mondjá nem az, de kötelező!)

Ad 2! Képes lett volna kitenni itthonról a lábát VIRÁG NÉLKÜL! O.o O.o O.o

Szóval anya rázta a vállam, én meg a perselyt, és összevakartunk neki valami lóvét, hogy nehogy már ő legyen a tanyasi, igénytelen, suttyó paraszt!

Elhiszem, h fölösleges, meg jobb lenne megspórolni a lóvét másra (monjuk kajára), de egyszerűen vannak dolgok, amiket NEM lehet elsunnyogni! Minimum egy szál valamit egyszerűen muszáj vinni egy ballagásra, könyörgöm!

De szólhatott volna mondjuk tegnap este, amikor még esélyünk lett volna arra, hogy valaonnan egy tisztességes csokrot abszolváljunk, de neeeeem, buszindulás előtt fél órával kell, félálomban, kótyagosan kiötölni, hogy akkor most mif@sz lesz. *ásit*

Szóval kivirágzott a perecem XD

***

kicsit más.

Egyébként anya meg pont tegnap este csodálkozott azon, hogy valamelyik iq-fighter azt találta neki válaszolni, hogy: "ő (mm anyám) majd úgyis megoldja"

A hangjában kis hitetlenség, egy kevés felháborodás és némi döbbenet.

Ezt pedig tovább találtam fokozni a válaszommal: miért, nem?

Asszem ez az igazán nagy baj itt. Hogy valahol senki nem vállaja rendesen a felelősséget a saját hülyeségeiért, mert valaki mindig megoldja, bármekkora balf@szságot is kavart!

Nem akarok egózni, de azt hiszem, messze lelkiismeretesebb vagyok, mint a tesóim, és azzal, hogy vagy én, vagy anya elsimítjuk  a dolgokat, talán nem a legjobbat tesszük. Néha pofára kéne esniük, hogy tanuljana valamit, de...

***

megint más.

fél perce tettem be a kölyköt büntetésből a kiságyba, két tasla kiséretében, mert a reggeli kalácsból füldugót gyártott o.O

mégis honnan szed ekkora *nem jut szóhoz*

*fejcsóvál*